Ennek az eklektikus bérháznak az erkélyekkel díszített homlokzata, és kovácsoltvas kapuja bőven kínál látnivalót, de érdemes a házat felülnézetből is szemügyre venni: a hátsó rész két sarka rondellaszerű építményben végződik. Hogyan is került ez a különös, hadászati építményekre emlékeztető megoldás egy békés Vas utcai lakóházba?
A Pál utcai fiúk nem dokumentumregény, de nem is pusztán a képzelet szülte. Hőseit Molnár Ferenc a gimnazista társairól mintázta, helyszínei Józsefvárosban és Ferencvárosban máig léteznek. Még a füvészkerti tóról is sok feljegyzés maradt, bár helyén ma klinikaépület áll. A grundot azonban hiába keressük a régi térképeken és iratokban, nincs felőle teljes bizonyosság.
A Mindenki Karácsonyfáját idén is az ország számos pontján felállították. A településnevek sora már magában bőven kitöltené ezt az írást, amelyben egy kicsit azt szeretnénk bemutatni, hogy hogyan is kezdődött hazánkban ez a hagyomány, és miként kötődött a Magyar Nemzeti Múzeumhoz a kezdetekben.
Rákosi Jenő és felesége, Weiler Berta a jelek szerint nem egykönnyen tudták eldönteni, milyen házat is szeretnének, a tervezés közben ugyanis többször is meggondolták magukat a homlokzatot illetően.
Az állatvédelmi törvény kötelezettségének eleget téve tavasszal-nyáron ebösszeírást végeztek a kerületben. Emellett a Közösségi Részvételi Iroda felhívására a tulajdonosok november közepéig kitölthettek egy igényfelmérő kérdőívet is, amely arra kereste a választ, hogy milyen irányba fejlődjön a kerület kutyás szempontból.
Az épület története elválaszthatatlan a szomszédaitól: első pillantásra is szembetűnő, hogy az utca Rákóczi úti sarkától a Stáhly utcai kereszteződéséig tartó szakaszában hasonló stílusban, nagyjából egyidőben épült házak állnak. Emellett közös házszámon is osztoznak, a 2-es ”a” jelzésűtől az “e”-ig tartó variáción.